Mi történik, ha a házastársak közti vagyonajándékozás mögött nem a szeretet, hanem az adóellenőrzéstől való félelem áll?
Az ajándékozás mágiájának egyik legfontosabb eleme, hogy nem tudjuk pontosan, mi van a dobozban. A JogLabor által bemutatott tipikus életszituáció során is működik a varázslat, de kicsit másképp: az ajándék nagy meglepetést okoz ugyan, csak nem túl jót, ráadásul nem is a megajándékozottnak, és hosszú évekkel később. Házastársi vagyonátruházás kockázatkerülő megfontolásból: milyen csattanókat tartogat a történet vége?
Egy vállalkozó férj közelgő adóhatósági ellenőrzésről értesül. A családi vagyon jelentős részét egy ingatlan képezi, és – mivel talán van mitől tartania – egyszerűnek tűnik számára a megoldás: az ingatlant ajándékozással a felesége nevére íratja. A JogLabor szakmai blog ezt a sokak által ismert szituációt vetette fel szakértőjének, a Karkosák Ügyvédi Irodának, hozzátéve: a probléma a férj szempontjából akár átmenetileg megoldottnak is tűnhet: úgy gondolhatja, bárhogy is végződik az adóvita, nem kell tartania a vagyona lefoglalásától.
A szakértő azonban felhívja figyelmet arra, hogy az ajándék jogi szempontból nem ideiglenes, hanem végleges megoldás. A Polgári Törvénykönyv 4:38. § (1) bekezdése szerint ugyanis a házasság fennállása alatt a házastársnak ajándékozott vagyontárgy és a részére nyújtott ingyenes juttatás az ő különvagyonához tartozik, vagyis ha a házasság ideje alatt az egyik fél ajándékozással ruház át vagyont a másikra, az nem a közös része lesz, hanem a megajándékozott fél kizárólagos tulajdonába kerül – és véglegesen kikerül az ajándékozó rendelkezési köréből.
Jóhiszemű óvatosság, előrelátás vagy éppen egy külső kockázattól való félelem állt a döntés mögött? A jog szempontjából mindegy. Az ajándékozás ténye, megtörténte már önmagában is elegendő ahhoz, hogy a vagyoni jogi helyzet véglegesen megváltozzon.
Az esetek többségében a felismerés csak akkor jön el, amikor a házasság megromlik, és a felek szembesülnek a vagyonmegosztás kérdésével. Ekkor derül ki, hogy az egykor „praktikusnak” gondolt ajándék már nem visszavehető.
Ám nem csak ez az egyetlen csattanó a történetben. Az ajándékozás ugyanis nem jogszerű eszköze a vagyoni kötelezettségek elkerülésének. Ha például a vagyonátruházás célja egy követelés – különösen adótartozás – meghiúsítása, az jogilag fedezetelvonó ügyletnek minősülhet. Ilyen esetben az adóhatóság nem az ajándékozás formáját, hanem annak tényleges gazdasági hatását vizsgálja, és az érintett vagyontárgyat úgy kezelheti, mintha az továbbra is az adózó rendelkezése alatt állna. A NAV eszén ilyen trükkel tehát nem lehet túljárni.
Így végül az ajándékozó nemcsak a vagyonát veszíti el, de azzal is szembesül, hogy az egész manőver már a kezdetektől fogva teljesen felesleges volt.
A Karkosák Ügyvédi Iroda tapasztalatai szerint a házastársak közötti ajándékozásból származó „késleltetett meglepetések” ritkán kellemesek. Ezért minden nagyobb értékű ajándékozás előtt érdemes alaposan mérlegelni a jogi következményeket, és szakértő jogi tanácsot kérni, hogy a döntés ne váljon visszafordíthatatlanná.
Olvassa el a JogLabor másik témába vágó írását, amelynek ugyancsak az ajándékozás áll a középpontjában, csak éppen más megközelítésből: vajon mi történik akkor, ha egy házastársi kapcsolat felbomlása után az egyik fél egy rokonának történő „ártatlan” ajándékozással próbálja meg eltüntetni a volt partnerét megillető vagyont?