Visszaélés a házassági bizalommal a vagyon válás utáni felosztásánál

Mi történik, ha egy házastársi kapcsolat felbomlása után az egyik fél egy „ártatlan” ajándékozással próbálja eltüntetni a másikat megillető vagyont? A párkapcsolatok felbomlásakor gyakran éppen ezek a gyors és látszólag egyszerű megoldások hordozzák a legsúlyosabb jogi kockázatokat. A JogLabor szakmai blog konkrét esetelemzéséből nemcsak az derül ki, hogy a bíróság végül hogyan döntött a bíróság a Karkosák Ügyvédi Iroda által vitt perben, hanem az is, hogy ez az eset miért mutat túl önmagán.

A házastársi együttélés alatt a vagyoni viszonyok gyakran elmosódnak. Előfordulhat, hogy az egyik fél kezeli a másik pénzét, vagy praktikus okokból az egyikük számlájára érkezik egy nagyobb összeg. A gond akkor kezdődik, amikor a kapcsolat megszakad, és az egyik fél a korábbi bizalmi helyzettel visszaélve próbálja a vagyont „átmenteni”.

Ebben az ügyben pontosan ez történt: a felperes feleség egy több mint 76 millió forint értékű ingatlant értékesített még a házasság fennállása alatt, amely az ő különvagyonát képezte. Az eladásból származó vételár kizárólag őt illette, viszont a pénz – gyakorlati okokból – a volt házastárs (a férje) számlájára érkezett. A vételárból később egy új ingatlant vásároltak, amely kizárólag a férj nevére került. A kapcsolat felbomlását követően azonban a házastárs az ingatlant elajándékozta a testvérének!

Papíron ez akár jogszerű, családon belüli ügyletnek tűnhetett volna. A valóságban azonban az ajándékozás egyértelműen a felperes (feleség) kielégítési alapjának eltüntetését szolgálta. Másképp fogalmazva: a másikat megillető vagyont egy jogi „trükkel” próbálták kivonni a jogosult rendelkezési köréből.

A Jogerős szakmai blog hangsúlyozza: nem arról van szó, hogy a felek máshogy értelmezik a közös vagyont, hanem arról, hogy az egyik fél tudatosan visszaél a korábbi házastársi bizalommal, a 76 milliós ingatlan eladásából befolyt összeg ugyanis a felperes (feleség) különvagyonát képezte, annak ellenére is, hogyha a vételár a férj nevén lévő számlára érkezik, és akkor is, ha a pénzből vásárolt ingatlan a férj nevére kerül.

A felperest képviselő Karkosák Ügyvédi Iroda rámutatott: a Polgári Törvénykönyv (Ptk. 6:120. §) egyértelmű választ ad, ugyanis kimondja, hogy fedezetelvonó az a jogügylet, amely alkalmas a jogosult követelésének meghiúsítására.

A bíróság végül megállapította, hogy az ingatlan megvásárlása a felperes különvagyonából történt, így az az igény természetes fedezetét képezte. A három kulcsfontosságú körülmény – az ajándékozás ingyenessége, valamint az, hogy közeli hozzátartozók között történt, illetve a jogosult fedezetének eltűnése – alapján a bíróság jogerősen kimondta, hogy az ügylet fedezetelvonó jogügylet, és a felperessel szemben hatálytalan.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy az ajándékozás nem történt meg, hanem azt, hogy nem akadályozhatja a felperes jogos igényének érvényesítését. Az ingatlant jogilag úgy kell kezelni, mintha továbbra is az eredeti személy (az alperes férj) tulajdonában maradt volna, biztosítva ezzel a felperes kielégítési alapjának tényleges fennmaradását.

A Jogerős szakmai blog értelmezése szerint ez a döntés világos üzenetet hordoz: még a családon belüli ajándékozás sem lehet eszköze annak, hogy egy valós, törvényen alapuló igényt „eltüntessenek”.

Az ügy túlmutat a konkrét jogvitán. Rávilágít ugyanis arra, hogy a párkapcsolatok felbomlása során különösen nagy kockázatot hordoznak a gyors vagyonmozgások, amelyek célja a jogos elszámolás megkerülése. A jog világos: a bizalmi viszonnyal való visszaélés, még ha jogilag „szépen becsomagolt” ajándékozás formáját ölti is, nem alkalmas egy jogos vagyonigény megszüntetésére.

A Karkosák Ügyvédi Iroda családjogi tapasztalata megerősíti: a fedezetelvonó jogügyletek családon belül is sikerrel támadhatók, és a bíróság nem nézi tétlenül, ha valaki jogi trükkökkel próbálja „eltulajdonítani” a másikat megillető vagyont.

Bárkinek, aki hasonló helyzetbe kerül, érdemes tapasztalt jogi képviselőhöz, családjogi és vagyonjogi szakértelemmel rendelkező szakemberhez fordulnia, hogy jogos igényét biztonságosan érvényesíthesse.