Kétmillió forint sérelemdíjat ítélt meg a bíróság egy NAV-eljárás során alkalmazott aránytalan kényszerintézkedés miatt
A JogLabor szakmai blog egy olyan friss, elsőfokú bírósági ítéletnek járt utána, amely rávilágít: a hatóságok kényszerítő eszközeinek alkalmazása nem lehet „automatikus”, hanem szigorú jogi feltételekhez és az arányosság követelményéhez kötött, ezek megsértése pedig komoly jogkövetkezményekkel járhat. Az ügyben a felperes jogi képviseletét a Karkosák Ügyvédi Iroda látta el, a bíróság jogellenes bilincselés miatt 2.000.000 forint sérelemdíjat ítélt meg.
A hatóság munkatársai egy NAV-eljárás során kora reggel jelentek meg az érintettnél, egy a szakmájában évek óta elismert könyvelőnél. Házkutatást tartottak, majd a hölgyet bilincsben, vezetőszáron szállították át előbb az irodájába, később pedig a nyomozóhatóság épületébe. Mindez annak ellenére történt, hogy az érintett intézkedés ideje alatt együttműködő volt: sem támadó, sem szökési, sem ellenszegülő magatartást nem tanúsított. A bilincselést nem előzte meg konkrét figyelmeztetés, és az alkalmazás indokát a jegyzőkönyvek sem tartalmazták kellő részletességgel.
A bilincs alkalmazása már az eset után indított közigazgatási per során jogellenesnek bizonyult, mivel a hatóság nem tudta konkrét, egyedi körülményekkel alátámasztani, miért volt szükséges egy ilyen súlyos alapjog-korlátozó eszköz bevetése. E jogerős döntés szolgált alapul a polgári pernek, amelyben a Karkosák Ügyvédi Iroda képviseletében a felperes sérelemdíjat követelt, és a bíróság azt megítélte. A bíróság hangsúlyozta: önmagában a gyanúsítottal szemben fennálló bűncselekmény gyanúja, vagy annak „súlya” nem elegendő ok a bilincselésre. Vizsgálni kell a felperes magatartását, előéletét és az adott helyzet kockázatait – és ha ezek nem támasztják alá a szökés vagy támadás reális veszélyét, a bilincs alkalmazása aránytalan és jogsértő.
Amint annak a JogLabor utána járt: a polgári perben a bíróság azt is értékelte, milyen pszichés és emberi következményekkel járt az intézkedés. Az érintettet kollégái, munkavállalói és saját fia is bilincsben látta, ami súlyosan megalázó helyzetet teremtett, megingatta szakmai tekintélyét, és átmeneti, de valós lelki és egészségügyi következményekkel járt. A bíróság mindezt olyan súlyú személyiségi jogsértésnek minősítette, amely indokolttá teszi a jelentős összegű sérelemdíj megítélését.
Az ítélet üzenete világos: a hatóságoknak még büntetőeljárás keretében is tiszteletben kell tartaniuk az emberi méltóságot és az arányosság követelményét. Amennyiben ez nem történik meg, a jogsértésnek jogi következményei vannak. Az ügy egyúttal bátorítás lehet mindazok számára, akik úgy érzik, hogy velük szemben a hatóságok túlzottan, indokolatlanul vagy megalázó módon jártak el: hasonló esetekben érdemes jogi szakértőhöz fordulni, és élni a jogorvoslat lehetőségével.